2011. aug 18.

Ujváry István: Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon

írta: Janguli
Ujváry István: Szintetikus kannabinoidok a szabadpiacon

Fű, fűszer, füstölő... - Marihuánapótlók legálisan?

Évtizedeken át csak a tudományos-fantasztikus irodalmat kedvelők tudtak a Spice nevű drogról. Frank Herbert 1965-ben megjelent „A Dűne” című nagysikerű regényében a „fűszerek fűszere”, azaz a Spice (másnéven melanzs) egy öregedésgátló pszichoaktív szer, ami kis adagban enyhe hozzászokást okoz, nagy adagban viszont súlyos függőséget vált ki. De 2004 végén a valóságban is – eleinte csak Európában – felbukkant egy Spice néven legálisan árult „illatos füstölő” termékcsalád, melyet a marihuána helyettesítőjeként fogyasztanak. A különféle szárított növényeket tartalmazó termékekről a közelmúltban kiderült, hogy pszichoaktivitásuk olyan, a gyártó által eltitkolt szintetikus adalékanyagoknak köszönhető, amelyeket eleddig még a tudományos szakirodalom olvasóinak is csak szűk köre ismert. Mivel egy rejtélyes új jelenségről és potenciális egészségi veszélyforrásról van szó, jelen cikk röviden áttekinti az elmúlt hónapok tudományos szempontból is meglepetésekkel tarkított eseményeit. 

A kender (Cannabis sativa) leveleit és gyantadús virágzatát évezredeken át alkalmazták a népi gyógyászatban és vallási-rituális szertartásokban, de az elmúlt évszázadban elsősorban az élvezeti célú felhasználás terjedt el világszerte. A Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontjának (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, EMCDDA) 2008-ban kiadott jelentése szerint az Európai Unióban tíz millióra tehető a havi rendszerességgel kannabiszt fogyasztók száma, ami – becslések szerint – évi több milliárdos euró értéknek megfelelő illegális piacot jelent. A vásárlók főként olyan fiatalok, akiket a marihuána nyújtotta kikapcsolódás, a gondoktól való menekülés vagy a függőség késztet a kábítószer rendszeres fogyasztására. Ez a népesség – kiegészülve azokkal, akiket a büntetőjogi következmények tartanak vissza a kannabisz vásárlásától – egyben potenciális keresletet is jelent olyan drogokra, amelyek szabadon megvásárolva nyújtanak a marihuánáéval megegyező vagy ahhoz hasonló élményeket. Ha csupán 10 százalékuk váltana legális kannabiszpótlókra, akkor ez száz millió euró nagyságrendű piacot jelentene. Elképzelhető, netán már létezik is ilyen pszichoaktív szer? Nos, a közelmúlt eseményei alapján azt kell mondanunk, hogy– legalábbis átmenetileg – igen. Cikkünk első részében a kémiailag, farmakológiailag és jogilag meglehetősen bonyolult, mondhatni kusza helyzet könnyebb megértésének kedvéért röviden áttekintjük a marihuána hatásának molekuláris alapjait, majd a következő részben ismertetjük az elmúlt pár évben felbukkant és sok országban még mai is korlátozás nélkül kapható „Spice” drogcsalád meghökkentő – és egyben gondolkodásra késztető – történetét. 

A marihuána és az endokannabinoid rendszer

A kender sajátos szerkezetű, zsíroldékony (lipofil) alkotóinak kémiai vizsgálata az 1930-es években kezdődött, és a növényből napjainkig több, mint száz terpén-fenolt, ún. fitokannabinoidot azonosítottak. A kannabisz-készítmények, így a marihuánacigaretta (joint) fő pszichoaktív hatóanyaga a D9-tetrahidrokannabinol (THC), melynek szerkezetét Raphael Mechoulam izraeli kutató és munkatársai tisztázták 1964-ben. A THC hatásmechanizmusának felderítésére csak évtizedek múltán, lépésről-lépésre került sor. Az 1990-es években sikerült azonosítani a vegyület sokrétű farmakológiai hatásáért felelős receptorokat. Az elsőként az agyban kimutatott kannabinoidreceptor (CB1-receptor) a központi és a környéki idegrendszerben fordul elő, de a szívben, a májban, a tüdőben, a herékben, a méhben, a csontvelőben, a vázizmokban valamint a zsírszövetekben is megtalálható. A THC szelektíven kötődik ehhez az idegsejtmembránba ágyazott jelfogó fehérjéhez, és részleges – azaz nagy adagban is csak mérsékelt receptorhatást kiváltó – agonistaként neurokémia folyamatok kaszkádját indítja el. A CB1-receptor agonista THC hatásának jellegzetes és átmenetileg jelentkező (néhány óra hosszat tartó) tünetei: jókedv, eufória, relaxáltság, álomszerű állapot, torzult időérzék, memória- és mozgáskoordinációs zavarok, véreres szem, szívdobogás és egyéb keringési rendellenességek, fokozott étvágy, valamint szájszárazság. A szer nagyobb adagjai szedáltságot illetve pszichózisokat (hallucináció, pánikroham, stb.) okozhatnak. A másodikként felfedezett, ún. CB2-receptor elsősorban az immunrendszer sejtjeiben található, de a közelmúltban az agyban is kimutatták. Napjainkban további CB-receptor(ok) létét is feltételezik. Az 1990-es évek elején Mechoulam munkatársaival azonosította a szervezet „saját” kannabinoidjait, a zsírsavszármazék endokannabinoidokat, köztük a legfontosabb a 2-arachidonoil-glicerin és az anandamid. Az endokannabinoid és más neurotranszmitter-rendszerek kapcsolatának felderítésében hazánkban Freund Tamás kutatócsoportja tett jelentős felfedezéseket. Az endokannabinoid rendszer alapvető élettani folyamatok szabályozásában vesz részt, és több betegségnél mutatták ki működésének valamilyen rendellenességét. Érthető tehát, hogy intenzíven kutatások folynak e rendszer feltérképezésére, élettani szerepének megértésére és várhatóan gyógyhatású kannabinoidok előállítására. A THC és néhány rokon szerkezetű szintetikus CB-receptor agonista gyógyszerként használatos a gyulladásos eredetű fájdalmak és autoimmun zavarok kezelésében, hányáscsökkentésre, valamint étvágygerjesztőként kóros fogyás esetén, de más idegrendszeri és gyulladásos betegségek kezelésében is leírták kedvező hatásukat. Az egyetemi és ipari kutatások egyik célja, hogy szerkezeti módosításokkal olyan kannabinoidokhoz jussanak, amelyek mentesek a THC-nak a terápiás alkalmazásban nemkívánt – és jobbára a CB1-receptorral kapcsolatos – mellékhatásaitól (eufória, szív- és érrendszerre gyakorolt hatás, gondolkodási és mozgási zavarok, stb.). A legújabb kutatások fényében úgy tűnik, hogy a CB-receptoroknak nem csak a kannabisz-addikcióban van központi szerepe, hanem a többi drog iránti függőségben is. Ígéretes munkák folynak az endokannabinoidok által indukált változásokat gátló, illetve azok hatásával ellentétes folyamatokat elindító CB-receptor antagonistákkal is.

A kannabinoidok jellemzésére egyrészt receptorkötődési vizsgálatokat, másrészt állatkísérleteket használnak. Mivel az állati és az emberi CB-receptorok szerkezete és funkciója igen hasonló, az állatkísérletek alkalmasak a természetes és szintetikus kannabinoidok humánélettani és -viselkedési hatásainak modellezésére. A legelterjedtebb az egerekkel végzett ún. tetrád-teszt, melyben jól mérhető a THC és a többi CB1-receptor agonista négy jellegzetes élettani-farmakológiai hatása: a testhőmérséklet, a fájdalomérzékelés és a spontán helyváltoztató mozgás csökkenése, valamint egy sajátos bénulás (katalepszia) az izomtónus elvesztése miatt. A tapasztalatok szerint a receptorkötődési vizsgálatokban és a tetrád-tesztben mért adatok jó korrelációban vannak egymással és alkalmasak a humán (pszicho)aktivitás jellegének és mértékének előrejelzésére. Napjainkig több ezer kannabinoidot jellemeztek állati és emberi receptorpreparátumokkal in vitro valamint állatkísérletekben in vivo, de humán kipróbálásra csak néhányuk került. 

Eltitkolt adalékok

Az internetes keresőprogramok forgalmának retrospektív vizsgálata azt jelzi, hogy az első keresések a „Spice Gold” kifejezésre 2004 végétől, a „Spice Silver” és a „Spice Diamond” szavakra pedig évekkel később történtek. Az EMCDDA új pszichoaktív szerek megjelenését figyelő Korai Jelzőrendszerének lisszaboni központjába 2007 végén Svédországból érkezett a legelső híradás arról, hogy Spice márkanevű, cigarettaként szívott növénykeverékek jelentek meg a piacon. Ezzel egyidőben ugyanilyen drogok árusítására lettek figyelmesek a németországi majd az ausztriai hatóságok is. A marihuánaszerű hatásuk és legális voltuk miatt egyre népszerűbbé váló Spice és a hasonlóan színesen csillogó alumíniumtasakokba csomagolt Artic Synergy, Gorilla, Skunk, Yucatan Fire és Zohai termékek 2008 közepére már további 20 európai országban is megjelentek. Magyarországon 2008 december közepén tudósított a média az ilyen termékek internetes és bolti terjesztésről. Az egy joint-nak megfelelő – és csak a feketepiacon beszerezhető – kannabisz-adag ára hazánkban fajtától függően 1000-1500 Ft között van. A Spice növénykeverékek hasonló adagjai alig kerülnek többe, viszont szabadon megrendelhetők az interneten illetve megvásárolhatók a kábítószerlistákon nem szereplő pszichoaktív szerekre szakosodott, ún. headshop-okban is. A hazai médiavisszhangot követően az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) közbenjárására egyes boltok – akik maguk sem voltak tisztában az árult termékek valódi összetételével – a Spice forgalmazását beszüntették, ám rövidesen Sense, Aroma és Smoke neven újabb füstölők jelentek meg a boltok polcain, a tasakfelirat szerint némileg módosult növényi összetevőkkel.

A Spice „füstölők” csomagolásán ilyenek olvashatók: „Emberi fogyasztásra nem alkalmas növénykeverék”, „A termék a helység illatosítására szolgál”, „Ne lélegezze be a termék füstjét közvetlenül! Gyermektől és élelmiszertől távol tartandó!”. A biztonság hamis látszatát kelti az ismertetők gyakori közlése: „Nikotin és dohánymentes termék”. A címkék pszichoaktív adalékokat nem említenek, és ilyenről az internetes illetve bolti árusítóhelyeken sem értesülhetünk.

A Spice termékek – legalábbis a tasakcímkék szerint – 6-8 növényt tartalmaznak (lásd a táblázatot). Az összetevők között van a fehérmályva vagy a lóhere, melyek hazánkban is jól ismert gyógynövények. Egzotikus növényként említhető viszont az ázsiai szent lótusz és a szibériai gyöngyajak, illetve a dél-afrikai oroszlánfül, melyeket termőhelyükön a népi gyógyításban is használnak. A lótusz India és Vietnam címerében is szerepel. Érdekes, hogy kultúrantropológiai tanulmányok néhányuk élvezeti célú fogyasztását is említik: Dél-Afrikában az oroszlánfül, Észak-Amerikában a csukóka, Mexikóban a tengeri bab és a szibériai gyöngyajak, Brazíliában pedig a „hamis” vagy „vad marihuána” néven ismert Zornia szárított leveleit cigarettaként szívják marihuánapótlóként állítólagos bódulatot vagy hallucinációt okozó hatásuk miatt. A természettudományos szakirodalomban azonban a legtöbb felsorolt növény esetén nem találunk a központi idegrendszeri hatásukkal vagy a pszichoaktív hatóanyagaikkal foglalkozó vizsgálatot. Kivétel a vízililiom és a lótusz: az előbbi a dopaminreceptor agonista tulajdonsága miatt gyógyszerként is használt apomorfint, az utóbbi a dopaminreceptor antagonista nuciferint és rokon alkaloidokat tartalmaz. Mindezek alapján megkérdőjelezhető, hogy a Spice és rokon „elfüstölők” marihuánaszerű hatása az állítólagos növényalkotóknak tulajdonítható. Érdekes, hogy internetes drogfórumokon a fogyasztók már 2006-ban felvetették, hogy a Spice valamilyen szintetikus kannabinoid adalékot tartalmaz, de a drog növénytani vizsgálatára csak 2007-ben, alapos kémiai elemzésére pedig csak 2008 közepén került sor. A farmakobotanikai vizsgálatok nem igazolták, hogy a címkén jelzett növény bármelyike vagy más, ismert pszichoaktivitású növény előfordulna a forgalmazott termékekben. A hagyományos drogok kimutatására alkalmas első kémia elemzések is negatív eredményt hoztak. De akkor milyen anyag, netán anyagoknak tulajdonítható a szárított növénykeverék marihuánaszerű hatása? A rejtély megoldása egyrészt a véletlennek, másrészt pedig önkísérlettel kiegészített alapos kémiai-analitikai vizsgálatoknak köszönhető. 

Annak kapcsán, hogy egyes legálisan árusítható és „elfüstöléskor” marihuánaszerű hatást előidéző növénykeverékekről a közelmúltban kiderült, hogy bizonyos – a forgalmazók és a vásárlók előtt eltitkolt – szintetikus adalékokkal vannak „fűszerezve”, cikkünk első részében rövid áttekintést adtunk a természetes és szintetikus kannabinoidok hatásmódjáról. Most a szintetikus hatóanyagok azonosításának történetét és a drog használatának egészségi kockázatait ismertetjük részletesebben. 

Az Európai Unió 1993-ban létrehozta a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontját (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, EMCDDA) azzal a céllal, hogy az európai kábítószer- illetve drogfogyasztással, a használati trendekkel és új jelenségekkel kapcsolatosan megbízható, naprakész és összehasonlítható adatokat gyűjtsön. Az EMCDDA munkája mára nélkülözhetetlen elemévé vált az EU tagállamok drogpolitikájának is. A lisszaboni székhelyű központon belül 1997-ben létrejött az újonnan megjelenő és visszaélésszerűen használt illetve egészségi kockázatot jelentő pszichoaktív szerek ún. Korai Jelzőrendszere (KJR; Early Warning System, EWS), mely ma szintetikus és természetes eredetű drogokkal egyaránt foglalkozik. A KJR egyrészt információs fókuszpontként adatokat gyűjt egy-egy új drog vagy szokatlan adaléknyag megjelenéséről, és erről tájékoztatja a tagállamokat, másrészt pedig a beérkező információt elemzi és szükség esetén – az esetleges döntéshozatalt segítendő – kockázatelemzést végez. A KJR legfontosabb napi tevékenysége a tagállamok igazságügyi és toxikológiai laboratóriumaitól, a kórházak sürgősségi osztályaitól, a drogprevenciós szervezetektől, a rendészeti és vámszervektől, valamint a fogyasztóktól illetve a médiától kapott információk egységesített szempontok szerinti gyűjtése és gyors terjesztése. Tudni kell, hogy a KJR új szerekre vonatkozó „riasztásai” csupán jelzésértékűek, ugyanis a drogpiac jellemzően és kiszámíthatatlanul heterogén: egy-egy drogtabletta vagy más kiszerelés összetétele, a bennük levő hatóanyag(ok) mennyisége és minősége nemcsak országonként (területenként), hanem időben is meglehetősen változó. Ezért még az ugyanolyan kinézetű – és vélhetően eltérő forrásból származó – termékeket is alapos kémiai elemzésnek kell alávetni, még akkor is, ha a fogyasztók igen hasonló hatásokról számolnak be. Különös körültekintéssel kell eljárni akkor, ha egy új termék jelenik meg a fekete- vagy netán legális piacon. 

A „füstölők” pszicho(aktív) analízise

Az EMCDDA a Spice nevű és cigarettaként elszívott új és legálisan forgalmazott pszichoaktív növénykeverékekről már 2007 végén értesült, a fogyasztással kapcsolatos első aggasztó jelzések azonban csak 2008 szeptemberében érkeztek Ausztriából és Németországból. A Spice-keverékek első botanikai és kémiai vizsgálatai nem mutattak ki kábítószerként nyilvántartott anyagot vagy más, korábbról ismert pszichoaktív szert. Az áttörést a németországi THC Pharm 2008 december közepén közzétett analitikai eredményei jelentették. A kannabinoidok kutatására specializálódott cég Frankfurt város felkérésére megvizsgálta a Spice Gold, az Arctic Synergy és a Yucatan Fire növényelegyek kémiai összetételét. Meglepetésükre a gázkromatográfhoz kapcsolt tömegspektrométer (GC-MS) a termékekben egy, a tudományos szakirodalomban 1994-ben leírt szintetikus indolszármazékot mutatott ki. A JWH-018 kódjelű vegyület azonosítását megkönnyítette, hogy annak analitikai jellemzői – egy korábbi munka kapcsán –szerepeltek a cég számítógépes adatbankjában. Néhány nap múlva a freiburgi egyetem Orvosi Igazságügyi Kutatóintézetének munkatársai azt jelentették be, hogy GC-MS és mágneses magrezonancia (NMR) vizsgálataik alapján a Spice termékekben nemcsak a JWH-018 vegyület, hanem egy másik szerkezeti típusú szintetikus kannabinoid, az 1980-as évek elején leírt CP-47,497 kódjelű ciklohexanol-származék és ennek egy hosszabb oldalláncú homológja is előfordul. Azóta amerikai és európai laboratóriumok hasonló termékekben az először 1988-ben előállított HU-210 jelű THC analogont is detektálták. Több mintában megtalálható volt az ugyancsak a kannabinoid rendszerre ható – és egyes élelmiszerekben (például tejben és csokoládéban) előforduló, valamint a műanyagiparban is használatos – olajsav-amid (oleamid) is. Arra is fény derült, hogy a növénykeverékeket etil-vanillin, eugenol vagy eukaliptol hozzátételével illatosították, antioxidánsként pedig az E 307 számú élelmiszer-adakélanyagként is elterjedten használt alfa-tokoferol (egy E-vitamin) volt kimutatható. Az elmúlt hónapokban a három szintetikus kannabinoidon kívül újabb indol- illetve ciklohexanolszármazékok is megjelentek a Spice márkát felváltó „füstölőkben”.

A freiburgi kutatók önkísérletben is megbizonyosodtak a drog hatásairól, egyszersmind tájékozódó metabolizmusvizsgálatokat is végeztek. Fél adagnyi (kb. 200 milligram) Spice elszívásakor a marihuánára jellemző és mintegy 6 órán át tartó hatások (szívdobogás, bevörösödött szemek és szájszárazság; enyhe eufória illetve hangulathullámzás, érzékeléstorzulások, valamint a koncentrálóképesség elvesztése) jelentkeztek. Mindez nem meglepő, hiszen irodalmi adatok szerint az említett szintetikus vegyületek a THC-hoz hasonló, részleges CB1-receptor agonisták és a tetrád-tesztben is az ennek megfelelő hatásokat váltják ki. Összehasonlító laboratóriumi vizsgálatok szerint a JWH-018 indolszármazék négyszer, a CP-47,497 ciklohexanolszármazék pedig mintegy 19-szer hatékonyabban kötődik a CB1-receptorhoz in vitro, mint a THC. A HU-210 még aktívabb: 55-ször nagyobb az affinitása a CB1-receptorhoz. A szintetikus vegyületek a tetrád-tesztben is hatékonyabbak, mint a növényi kannabinoid. Mindez érthetővé teszi az ezekkel az anyagokkal „beszennyezett” növénykeverék erős, marihuánaszerű hatását emberben is. Fontos tudni azt azt is, hogy a szerencsére ritkán előforduló HU-210 a CB1-receptor teljes agonistája, ezért túladagolása súlyos következményekkel járhat!

A befolyásoltság másokra is veszélyes következményekkel járhat. Ezzel kapcsolatban megemlítendők azoknak a vizsgálatoknak az eredményei, amelyekről a Saarlandi Egyetem munkatársai számoltak be a német Toxikológiai és Igazságügyi Kémiai Társaság ezév áprilisi szimpóziumán. A kutatók 2009 elején olyan gépjárművezetők vérmintáit vizsgálták újra, akik bár nyilvánvalóan bódult állapotban vezettek autót illetve okoztak balesetet, de a szokványos drogtesztek negatívnak bizonyultak. A „füstölők” hatóanyagainak ismeretében illetve most már a megfelelő analitikai módszer birtokában a megőrzött vérminták elemzése több esetben a JWH-018 szintetikus kannabinoidot mutatott ki. Ez most már egyértelmű magyarázatot ad egyrészt a vezetők drog által „befolyásolt” viselkedésére, másrészt pedig arra, hogy a korábban alkalmazott drogtesztek miért nem mutattak ki sem alkoholt, sem pedig más gyógyszert illetve kábítószert. 

A Spice és rokon „füstölők” a sarki boltban?

De mi volt a magyarországi helyzet 2008 decemberében? Internetes keresőprogramok segítségével néhány perc alatt sikerült találnom három olyan budapesti ún. „headshop” boltot, amelyek Spice „füstölőket” hirdettek. A házhozszállítás helyett a személyes vásárlást választottam, hogy még a karácsonyi illetve szilveszteri zárvatartás előtt beszerezhessem a néhány nappal korábbi hazai médiahíradások következtében nyilvánvalóan keresetté vált „füstölőket”. Szerencsére a különféle pszichoaktív szerek termesztéséhez illetve fogyasztásához szükséges, legálisan árusítható termékeket (például tápoldatokat, üvegpipákat, cigarettapapírt, teákat és más növényi kivonatokat) árusító boltok közül egyben még lehetett kapni a Spice illetve Yucatan Fire termékeket. Az eladók szerint „aromadúsabb” Yucatan Fire jóval drágább volt, mint a kevésbé „illatos” – és vélhetően ezért olcsóbb – Spice Gold és Spice Diamond, ezért az utóbbiakat vásároltam meg, természetesen áfás számla ellenében.

A termékek összetételének vizsgálatát a kannabinoidok meghatározásában nagy gyakorlattal rendelkező budapesti Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben végezték 2009 januárjában. A kivonatok GC-MS analízise a könnyen beazonosítható etil-vanillin és alfa-tokoferol mellett egy CP-47,497 homológot és – az egyik termékben – a JWH-018 vegyületeket mutatta ki. Ezek az eredmények összhangban vannak a külföldi tapasztalatokkal: az egyes termékhez adagolt kannabinoidok típusa, száma és mennyisége még az azonos nevű kiszerelésekben sem ugyanaz. A 2009-ben megjelent „követő” termékek címkéin új növényi alkotóként fahély [sic], jázmin, fényes bársonyvirág is olvasható, de a kémiai vizsgálatok ezekben is az említett szintetikus kannabinoidok valamelyikét mutatták ki.

A Németországban forgalmazott egyes Spice-termékek vizsgálata szerint a hatóanyaggal „fűszerezett” drogokban 0,2–3,0 százaléknyi volt a JWH-018 vegyület súlyaránya, tehát egy Spice-cigarettában alig néhány milligramm van ebből a kannabinoidból. Összehasonlításul: egy átlagos joint kannabiszfajtától függő THC-tartalma 20-100 milligram. Fogyasztók beszámolói szerint a JHW indolszármazékok hatástartama viszonylag rövid (1-2 óra), míg a CP kódjelű vegyületek pszichoaktivitása 5-6 óra után is érzékelhető. Az elmúlt 1-2 évben Németországban, Svédországban és Olaszországban a Spice által okozott pszichés és szomatikus mellékhatások több esetben olyan súlyosak voltak, hogy sürgősségi orvosi ellátást igényeltek. A gyakori használóknál az elszívott adagok növeléséhez vezető tolerancia valamint függőség is kialakult.

A szintetikus kannabinoidok mellett egy másik potenciális veszélyforrással is számolni kell. A forgalomba hozott tasakok címkéjén ugyanis szerepel a vízililiom és a lótusz, melyek irodalmi adatok szerint a termőhelyükön – elsősorban vízből – előszeretettel vesznek fel különféle nehézfémeket, melyek tartós belélegzése közismerten egészségkárosító hatású lehet. Ezért a hazai kémiai vizsgálatok nemcsak a pszichoaktív hatóanyagokra, hanem a növénykeverék égésekor keletkező anyagok nehézfém-tartalmára is kiterjedtek. Az égéstermékeknek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Dél-Alföldi Regionális Intézetének élelmiszer-kémiai laboratóriumában elvégzett elemzése szerint a hamuban és a füstben található arzén, ólom, kadmium és króm nem éri el azt a felső határértéket, amit – az ilyen anyagok fogyasztásával kapcsolatos konkrét szabvány híján – a munkahelyek kémiai biztonságára vonatkozó rendelet még megenged. A mintákban tehát nem dúsultak fel a vizsgált nehézfémeket, és valószínűsíthető, hogy ezeket a növényeket a „füstölő” nem is tartalmazza. 

A „trójai faló” megzabolázása

Tudnunk kell, hogy az itt tárgyalt szintetikus kannabinoidok hatását embereken eddig nem tanulmányozták. Az sem ismert, hogy ezek a vegyületek az endokannabinoid rendszeren kívül milyen más farmakológiai illetve élettani folyamatokat befolyásolnak. A fogyasztók saját és a befolyásoltság alatti viselkedésük miatt mások lehetséges egészségkárosodását megelőzendő Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Luxemburg, Németország és Svájc a közelmúltban rendeletben tiltotta be vagy korlátozta a szóban forgó szintetikus kannabinoidok illetve növénykeverékek forgalmazását. Hasonló rendelkezések várhatók más EU tagállamokban – így hazánkban – is. Ugyanakkor további kémiai-analitikai és jogi kihívást jelentenek a piacon újabban megjelent – olykor herbáriumi mintaként is árult – „elfüstölő” keverékek (Aroma, Sence, stb.), amelyek tényleges összetétele és az esetleges pszichoaktivitásért felelős szintetikus adalékanyagok mibenléte ma még ismeretlen. Érdekességként megjegyzendő, hogy az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézeti (OÉTI) étrend-kiegészítőkben alkalmazásra nem javasolt növények 2007 októberében közzétett, ún. negatív listája egészségre veszélyes élelmiszernek minősíti az indiai lótusz levelét és a vízililiom (fehér tündérrózsa) gyökerét és virágát.

A gyógyhatású növényként árult, de eltitkolt szintetikus hatóanyag-tartalmú szerek egyre gyakrabban jelennek meg a piacon. Az elmúlt években például hallhattunk barbiturátokkal „felerősített” növényi nyugtatókról, valamint szintetikus és gyógyszerként nem regisztrált „Viagra-utánzatokat” tartalmazó potencianövelő növénykivonatokról. Az utóbbi hónapokig még az ilyen termékek forgalmazói sem tudták – és vélhetően ma sem tudják – hogy az általuk árult növénykeverékek valójában milyen hatóanyagokat tartalmaznak. De a megtévesztett gyanútlan fogyasztók sincsenek tisztában azzal, hogy milyen egészségügyi kockázatot vállalnak a recept nélkül és legálisan vásárolt szerek fogyasztásakor. Az egyszerűen előállítható kannabinoidokkal „fűszerezett” Spice és hasonló marihuánapótlók megjelenése egy nem várt és nem kívánatos, ugyanakkor valószínűleg nem átmeneti jelenség. Számíthatunk arra, hogy előbb-utóbb más szintetikus pszichoaktív szerekkel adalékolt és „biodrogként” árult növénykeverékek is megjelennek a piacon. Ezek felismerése és hatóanyagaik azonosítása a szakemberek előrelátását és éberségét igényli, hogy szükség esetén – akár forgalmazásuk betiltása révén – megelőzhető legyen az alkalmi vagy rendszeres használatuk által okozott egészségkárosodás.

Szólj hozzá

marihuána thc spice kannabisz cb1 füstölők kannabinoid ujváry istván mechoulam anandamid endokannabinoid marihuána függőség spice függőség kannabisz függőség marihuána hatása spice gold yucatan fire spice drog