Élet és Tudomány, 2010.

(részletek)

„Növényi tápsó” vagy szippantható kokainpótló?

A magyar kormány Kábítószer Listák Szakbizottsága 2010. augusztus végén javasolta az
illetékes miniszternek a mefedron néven ismert és a hatóságokat félrevezető módon árult új pszichoaktív szer tiltólistára tételét. Ezt a „kémiailag katalizált kikapcsolódást” kereső fiatalok körében népszerű és szabadon kapható szintetikus élénkítőszert tudományosan nem vizsgálták, így a fogyasztók önkéntelenül egy kontrollálatlan emberkísérlet alanyai lettek. Cikkünk – egy drogtörténeti bevezető után – a mefedron történetét és különféle hatásait ismerteti.

Kezdetben valának a növényi eredetű pszichostimulánsok...

Az „Afrika szarvának” fennsíkjain vadon növő, de ma már a földrész keleti országaiban és az Arab-félsziget déli részén is intenzíven termesztett katcserje (Catha edulis) friss, leveles ágvégi hajtásainak arab elnevezése khat (magyarul kat; lokálisan gat, qat, „csat” vagy miraa).
A szinte kizárólag élvezeti célból fogyasztott kat fő termesztési helye évszázadok óta Etiópia, ahol az ugyancsak ott őshonos kávé mellett az ország fontos exportcikke. De a növényt Jemenben és Kenyában is termesztik. (Emlékeznek olvasóink az URH zenekar három évtizeddel ezelőtti dalának szövegére: „Észak-Jemen jó hely, ott van elég kat-levél”?) A hajnalban begyűjtött katot kiszáradás ellen banánlevelekbe kötegelik, majd a termesztőhelyről teherautók száguldanak a városokba, ahol déltől a vásárlók türelmetlenül várják a napi szállítmányt. A katkötegek a hazájukból elvándorolt szomáliai, jemeni és más kelet-afrikai közösségekhez légiúton juthatnak el. Hazánkban 2008. júniusában a ferihegyi vámhivatal négy doboz katköteget foglalt le egy tranzitszállítmányban.
De miért is népszerű a kat?

A friss, két naposnál nem régebbi katlevelek bagószerű rágcsálása beszédességet, felszabadultságot, enyhe eufóriát és étvágycsökkenést okoz. A ma még többnyire a férfiak időtöltésének számító és 2–6 óra hosszat tartó délutáni katrágcsálás társas tevékenység (ha az ülést, illetve féloldalon fekvést „tevékenységnek” nevezhetjük...). A bőséges (és vallási okokból alkoholmentes) italfogyasztással és rendszerint dohányzással kísért, jó hangulatú társalgás során merész, de végül is megvalósulatlanul maradt tervek szövődnek. A ceremoniális katfogyasztás családi összejöveteleknek és hivatalos tárgyalásoknak is elmaradhatatlan része, különösen Jemenben.
A kat hatására kialakuló jellegzetes akut testi tünetek a pupillatágulás, szájszárazság és
szomjúság, vérnyomásemelkedés és szapora pulzus. A katrágcsálást követő álmatlanságot és másnapi levertséget újabb kat adagokkal szokás orvosolni. A függőséget is kialakító drog mértéktelen fogyasztása izgatottságot, ingerlékenységet és sztereotip viselkedést okozhat. A jellegzetes élénkítő és szimpatomimetikus hatások a levelek fenil-izopropilamin alapvázú alkaloidjainak tulajdoníthatók. Ez a szerkezeti elem több ismert pszichostimuláns – például a növényi eredetű efedrin vagy a szintetikus amfetamin – jellemzője. Bár a katot „természetes amfetaminnak” is nevezik, hatóereje annál kisebb. A hatásért felelős főalkotó szerkezetét – mások sikertelen vizsgálatai után – az ENSZ genfi Kábítószer Laboratóriumában a Szegedi Tudományegyetem kutatója, Szendrei Kálmán határozta meg 1975-ben. ... Arra is rájöttek, hogy a növényben állás során a katinonból egy stabil aminoalkohol, a katin (más néven norpszeudoefedrin) keletkezik, mely egy a korábbról már ismert gyenge stimuláns. ...

A katinon bomlékonysága miatt az állott növény élénkítő hatása elenyésző, ami nemcsak azt magyarázza, hogy miért a friss hajtásokat fogyasztják, hanem azt is, hogy a kat, illetve a belőle kivont, vegytiszta katinon miért nem terjedt el úgy, mint a kokacserjéből kinyert és stabilitása miatt tárolható kokain.
A katinon neurokémiai hatása összetett és hasonló az amfetaminéhoz, stimuláns hatását az órákon át tartó katrágcsálás során, a szájüregből felszívódva fokozatosan alakítja ki. Az
alkaloid a központi idegrendszerben egyrészt serkenti az „örömhormon” dopamin
ingerületátvivő kibocsátását, másrészt gátolja annak visszavételét. (A tropánvázas kokain
elsősorban a dopamin visszavételéért felelős szállítófehérjéket blokkolva fejt ki stimuláns
hatást.) A neurofarmakológiai változásokra létrejövő viselkedési válaszreakciókat a
szinapszisban megnövekedett dopamin-koncentráció okozza (dopaminerg hatás). De a
hangulatváltozásban szerotonerg hatás is közrejátszik, ami feltehetően a szerotonin
neurotranszmittert elbontó monoamin-oxidáz (MAO) enzimek gátlásának következménye. A környéki idegrendszer jellegzetes élettani tünetei a megemelkedett noradrenalinszinttel magyarázhatók (noradrenerg hatás). Az alkaloid metabolikus bomlástermékei – a kevésbé aktív katin és a norefedrin – ugyancsak hozzájárulnak az élettani hatásokhoz.
Kelet-Afrika és az Arab-félsziget legszegényebb országaiban a katfogyasztás szenvedélye az egészségügyi ártalmak mellett gazdasági és szociális feszültségeket is okoz. A szakembereket a növény termesztésének, kereskedelmének és használatának gazdasági, környezeti és társadalmi következményei is aggasztják. Az érintett országok és nemzetközi tanácsadó testületek szakértői legutóbb 2009. novemberében az Európai Tudományos Alapítvány (European Science Foundation) és a Linköpingi Egyetem által szervezett négynapos, svédországi tudományos konferencián tekintették át a régió „kathelyzetét” és megvizsgálták a nem kívánt hatások megelőzési lehetőségeit.
A katinon és katin vegytiszta formában 1988 óta világszerte, így Magyarországon is
kábítószernek minősülnek, de maga a növény csak kevés – és tradicionálisan nem
katfogyasztó – országban esik szigorú szabályozás alá. Hazánkban a kat nincs „tiltólistán”.
A katinon aminocsoporton metilezett származéka a metkatinon, másnéven efedron. Ez az
efedrinnel rokon szerek kutatása során előállított, és abból oxidációval nyerhető félszintetikus aminoketon 1926 óta ismert. Az 1930-as évektől átmenetileg a Szovjetunióban depresszió kezelésére használták. Később az Amerikai Egyesült Államokban is felmerült az anyag gyógyszerkénti bevezetése, de ez a mellékhatások miatt elmaradt. (Megjegyezzük, hogy egy ugyancsak aminoketon típusú és hazánkban is törzskönyvezett vényköteles antidepresszáns gyógyszer a bupropion, ami a dohányzásról történő leszokásban is segíthet.)
A metkatinon hatásmódja hasonló a katinonéhoz – így az amfetaminéhoz is –, de
pszichoaktivitása és – állatkísérletek szerint – neurotoxicitása fokozottabb. Az efedrinből
kálium-permanganátos oxidációval házilag készített és intravénásan adagolt metkatinon
mangánszennyezés miatt több komoly mérgezést és Parkinson-kórhoz hasonló tüneteket
okozott! A vegyület 1995 óta esik nemzetközi ellenőrzés alá, de zuglaboratóriumokban
gyártott formája az Amerikai Egyesült Államokban, Oroszországban és a Szovjetunió egyes
utódállamaiban fel-felbukkan.

A mefedron tündöklése...

Míg a metkatinon csupán epizódszerepet játszik a drogszcénában, szerkezeti rokona, az
ismeretlenség homályából nemrég feltűnt mefedron pár év alatt – igaz kétes értékű –
világsikert aratott. ... (A mefedron nem keverendő össze a hasonló nevű metadon kábító fájdalomcsillapító opiáttal!) A vegyületet 1929-ben írták le először, de drogként 2007-ben Izraelben tűnt fel a szappanmárkára emlékeztető NeoDove néven. Az anyag fehér kristályos sósavas sóját a kokainhoz hasonlóan főként orrba szippantják. Tablettaként, kapszulázva vagy papírdarabba csomagolva orálisan is fogyasztják, bár ilyenkor nagyobb adagok szükségesek, és az élénkítő hatás lassabban alakul ki. Ritka, de az utóbbi időben hazánkban terjedni látszó adagolás az intravénás injektálás.
Bár a vegyületet szintetikus köztitermékként több gyógyszerkutató laboratórium is előállította, biológiai hatását sem in vitro, sem állatkísérletben nem vizsgálták. Humánélettani és pszichés (mellék)hatásairól csak a drogfogyasztóktól, illetve az esetleges sürgősségi ellátások jelentéseiből vannak ismereteink. Ezek a megfigyelések azonban fenntartással kezelendők, ugyanis a mefedront – már amennyiben valóban ezt kapják a vásárlók – többnyire más pszichoaktív anyaggal együtt fogyasztják. A beszámolók szerint a szer másfél-két óra hosszat tartó jó hangulatot, beszédességet, barátságosságot, szellemi és testi frissességet okoz. A stimuláns hatás lecsengésével a használók sokszor éreznek sóvárgást újabb adagok bevételére, ami könnyen függőséghez vezethet. Jellemző élettani tünetek a kitágult pupilla, izzadás vagy hidegrázás, valamint fogcsikorgatás. Sürgősségi osztályok tapasztalatai szerint az akár kezelést is igénylő mellékhatások közül a leggyakoribbak a fejfájás, izgatottság, álmatlanság; szívdobogás (tachycardia) és vérnyomás-emelkedés. Nehéz légzés és mellkasi fájdalmak; hányinger és hasi fájdalmak valamint görcsök is előfordulnak. A szer hatása alatt vagy azt követően hangulatzavar, pszichózis, pánikroham és akár agresszió is felléphet. A fogyasztók beszámolói, az elmúlt hónapok klinikai leletei, valamint – a gyógyszerkémiában járatosak számára – a kémiai szerkezet–biológiai hatás alapvető összefüggései alapján a mefedron a katinonhoz, metkatinon és amfetaminhoz hasonlóan befolyásolja az agy dopaminerg és noradrenerg – esetleg szerotonerg – rendszereit, és a környéki idegrendszerre  is hathat. Egy sürgősségi kezeléseket áttekintő angol közlemény szerint a mefedronmérgezés tünetegyüttese hasonló a már évtizedekkel ezelőtt amfetaminszerűnek jellemzett, és 2008-ban Európa-szerte betiltott 1-benzilpiperazin (BZP) pszichostimulánséhoz. De az aminoketon toxiko-farmakológiai értékelésénél számolni kell a szervezetben képződő bomlástermékeivel is. Egyikük az aminoalkohol szerkezetű4-metilefedrin, mely korábbi állatkísérletek szerint az efedrinnél toxikusabb. A mefedron más droggal együtt fogyasztva különösen növeli a mérgezés esélyét.

Valóban nem emberi fogyasztásra gyártják?

A mefedront egyszerű alapanyagokból kiindulva, havi több tonnás tételben állítják elő
Ázsiában. A fő exportőr sokáig Kína volt, de ott az anyag termelését és kereskedelmét ez év augusztusában megszigorították. Az interneten szabadon hirdetett szer porként kimérve vagy különböző terméknevű kapszulákban házhozszállítással, utcai kereskedőktől (dílertől) vagy pszichoaktív anyagok forgalmazására szakosodott kisboltokban vásárolható meg rendkívül olcsón: 3–4 feketekávé árából kijön egy esti adagra való. A jogszabályok kikerülése és a hatóságok megtévesztése céljából a mefedront „Nem emberi fogyasztásra!” vagy „Kizárólag kertészeti használatra!” javasolják, mint „kísérleti vegyszer”, „porszívóillatosító”, „fürdősó”,  „műtrágya” vagy „növényi tápsó”. (Egyes használati útmutatók még a „palánta” fejlettségi  állapotától függő adagot is feltüntetik: kifejlett növénynek napi 1-2 kapszulányi, fejlődésben levőnek fél adag a javallott...). De az anyagot egyértelműen élvezeti célra vásárolják, mégpedig a már kábítószernek minősülő, így nehezen hozzáférhető stimulánsok, a drága kokain, vagy a drogpiacon manapság ritkaságszámba menő Ecstasy-tabletták pótlójaként.
Ezzel a forgalmazók is tisztában vannak, ugyanis termékeiket nem mezőgazdasági vagy
háztartási üzletek honlapjain hirdetik. Árulkodó a csomagolások felirata is: „Csak 18 éven
felülieknek értékesítünk.”
A rafinált gyártók termékeikhez olykor helyi érzéstelenítőt is adalékolnak, ami – a kokainhoz hasonlóan – enyhíti a szippantás nyálkahártya-irritáló hatását. Kémiai elemzések azt is
kimutatták, hogy az azonos nevű termékek összetétele eltérhet. Még a „törzsvásárlók” sem lehetnek biztosak abban, hogy mindig ugyanazt a hatóanyagot kapják. Továbbá, az
aminoketon említett bomlékonysága miatt a drogot szennyezhetik a gyártás vagy a tárolás során képződő anyagok is. A legalitás egyáltalán nem biztosít ártalmatlanságot!

...és bukása

A Kábítószer- és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központ (EMCDDA) gyorsriasztási
részlegének „radarernyőjén” a mefedron először 2008 tavaszán tűnt fel, amikor finn és francia vámhatóságok gyanús importküldemények vizsgálatakor egy addig ismeretlen – ezért nehezen azonosított – anyagra figyeltek fel. A leleményes marketing, a könnyű beszerezhetőség, a figyelemfelkeltő internetes „élménybeszámolók” és a jogi szabályozás kiskapui mind hozzájárultak ahhoz, hogy a drog Európán kívül Ausztráliában, Japánban és az észak-amerikai kontinensen is elterjedt. Az eddigi felmérések alapján a szer főként zenés szórakozóhelyeken és házi partikon népszerű. Magyarországi használatáról internetes fórumok beszámolói és a rendőrségi droglefoglalások kémiai elemzései tanúskodnak, de elterjedtségéről nincs adat.
A mefedron térhódítását kórházak sürgősségi osztályai is egyre gyakrabban észlelik: a tisztán, nagy adagban, illetve más szerrel együtt fogyasztott drog egyre több, orvosi kezelést igénylő és olykor súlyos mérgezést okoz, már hazánkban is. A 2008. decemberében Svédországban történt első haláleset óta a mefedronhasználat sajnos már tucatnyi fiatal életét követelte. Az ilyen tragédiákra a szenzációra éhes bulvársajtó gyorsan lecsap, és drámai részletességgel, de sokszor pontatlanul számol be: Angliában több olyan halálesetek is „mefedron-túladagolásnak” tulajdonítottak, amelyeknél később az idő- és eszközigényes boncolási vizsgálatok nem mutatták ki a vegyületet.
A mefedron kémiai szerkezete és hatása egyértelműen rokonítható több olyan stimulánséval, amelyek bizonyított egészségkárosító voltuk miatt nemzetközi egyezmények kábítószer-listáin szerepelnek. Használatának eddigi tapasztalatai és következményei is aggodalomra adnak okot. Ezért az Európai Unió 14 tagállama a drog gyártását, kereskedelmét és forgalmazását tiltó rendszabályokat vezetett be. Hazánkban a 2010. márciusában megalakult Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság Kábítószer Listák Szakbizottsága legelsőként a mefedron kockázatelemzését végezte el. A drog hazai terjesztésének és használatának az elmúlt hónapokban észlelt rohamos terjedése, valamint az ennek nyomán egyre szaporodó egészségi problémák miatt augusztus 30-án a Bizottság úgy határozott, hogy javasolja a nemzeti erőforrás miniszternek a mefedron mielőbbi kábítószer-listára vételét, melyet végül az Országgyűlés iktathat törvénybe. A közeljövőben az EU Tanácsa is dönt arról, hogy előírja-e a mefedron ellenőrzés alá vonását az összes tagországban.

„Van másik!”

A pénzsóvár kínálati oldal tagadhatatlanul szakképzett újítói azonban rugalmasan reagálnak a jogi változásokra. Már megjelentek a mefedront felváltó, hasonló szerkezetű és – legalábbis egy ideig – szabadon forgalmazható újabb szerek, a „humán kísérletsorozat” folytatódik. Ezért elengedhetetlen a keresleti oldal, tehát a fiatalok hiteles és naprakész ismereteken alapuló általános vagy célzottan ártalomcsökkentő felvilágosítása is. Ugyanilyen fontos a pszichostimulánsok iránti – és többnyire az agresszív drogmarketing által gerjesztett – érdeklődés csökkentése a kikapcsolódni, szórakozni vágyók körében. Mindezek kihívást jelentő, de halaszthatatlan egészségügyi és nevelési feladatok nemcsak a felelősen gondolkodó szakemberek, hanem a média számára is.