Valaha a Balassa utcai klinikán gyógyították Gulácsy Lajost és Juhász Gyulát. Orvosként működött itt Csáth Géza. Székely Ilona kutatott a hajdan legnevesebb tébolydában.

Dr. Brenner József fehér köpenyben fogja a kilincset a másodikon. Épp a „nagyon nyugtalan” betegeknél vizitelt, ahol hűvös a folyosó, s „ordít a lélek” is. Ezen a reggelen elkísérte kíváncsi barátja, Karinthy Frigyes. Sápadt volt, meghúzódott a háttérben. Látta, amint egy tébolyult nő szaladt az orvoshoz, kitépett haja csomókban a markában. Szapora szavakkal vádolta Brenner doktort. Míg átkait szórta, az orvos szótlanul nézett a beteg nő szemébe. A mezítláb tomboló aztán egy idő után zavartan nevetni kezdett. Hisz csak tréfa volt.

A Brenner Józsefként született Csáth Géza orvos és író úgy rendelkezett, hogy halála után juttassák el a Moravcsik klinikára szívét, máját és agyát. Az agy formalinban érkezett a Balassa utcai „őrjintézetbe”, de már nem lehetett megvizsgálni: a sejtek bomlásnak indultak. Elhantolták a klinika kertjében. Ma márványtábla áll fölötte.

Az első dózis

Brenner József jól festett, és gyönyörűen hegedült, de nem vették fel a Zeneakadémiára. A medicinával vigasztalódott. 1909-ben gyakorló orvosként került a klinikára. 1910-ben itt adja be magának az első adag morfiumot. Itt, a klinikán írja meg legjobb műveit is, például az Egy elmebeteg nő naplóját. A nyarakat fürdőorvosként rendszerint vidéken tölti. 1914 után felhagy az írással, a morfium megsemmisítette benne az írót.

A pesti klinikai évek után Földes községben lesz körzeti orvos. Elvonókúrával is próbálkozik. Harmincegy éves, amikor előbb hat revolverlövéssel végez feleségével, majd felvágja az ereit, és halálos adag opiátot vesz be. „Elképzelhető, hogy ösztönösen nyúlt a morfiumhoz, hogy fékezze magában a gyilkos agressziót – mondja dr. Gerevich József pszichiáter. Csáth fennmaradt kórlapjáról kiolvashatók pszichopatológiai szindrómái: az elementáris szorongás, a súlyos agresszivitás és a pszichoszexuális fejlődés zavara, amely az anya korai elvesztésére vezethető vissza. Feminin karakterjegyei is voltak.”